Micsoda időzítés. Amíg az oroszok a téli olimpiával vannak elfoglalva, addig felkelést szítunk abban az Ukrajnában, amelyik visszautasította az Európai Uniót, s így nem sikerült bekebelezni egy újabb gyarmatot. Már-már a kezükben érezték a győzelmet, csakhogy véget értek a játékok, és Putyin válaszolt.
Aminek szét kell esnie, az előbb vagy utóbb szét fog esni. Milyen jogon lehet számon kérni az oroszokat, hogy elfoglalnak egy olyan területet, ahol a lakosság túlnyomó része orosz? Persze, az itthoni sajtóban, híradókban Putyinra az ördög képe van festve, és el kell vetni minden olyan gondolatot, segítséget, ami kelet felől érkezhet.
Az egész világ, köszönhetően a cenzúrázott, módosított híreknek, Ukrajna demokráciába vetett küzdelméért (sic!) szurkolt. Nem árt olvasni a sorok között. Véletlen lenne? Nem. Zsoldosok által irányított „békés tüntetők” kirobbantanak valamit, felhergelik a népet és kész a baj. Beszámolók alapján, ez csak egy kis részét érintette a szomszédos állam lakosságának, mégis úgy van feltüntetve, hogy egy egész nép vív ádáz szabadságharcot. Az Európai Unió és a Világbank által nyújtott függetlenségért, demokráciáért.
Az oroszok jól csinálták. A magyar külügy meg aggódik. Talán itt az ideje, hogy olyat tegyünk, amit az elmúlt hetven évben egyszer sem tettünk. Kiállni a magyarokért.
A monocikliző medve megmutatta az utat.
Zoltanus